Bauxitkutató Természetjáró Sportegyesület

Alapszabály

(melyet a 2016. május 31.-i Rendkívüli Közgyűlés elfogadott a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

ALAPÍTVA: 1986. május 21.

A Bauxitkutató Természetjáró Sportegyesület

ALAPSZABÁLYA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Bauxitkutató Természetjáró Sportegyesület

Az egyesület rövidített elnevezése: BXTSE

Az egyesület székhelye: 8220 Balatonalmádi, Móra Ferenc u. 5. I. em. 3.

2. Az egyesület működési területe: Magyarország

Hivatalos neve: magyar

Alapítási éve: 1986.

3. Az egyesület formája: sportegyesület.

4. Az egyesület pecsétje: kör alakú - felirata: Bauxitkutató Természetjáró SE Balatonalmádi - rajzolata: turista

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja: 

a) az érdeklődés felkeltése a természetjárás, mint szabadidősport különböző ágainak művelésére;

b) a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés biztosítása;

c) mind szélesebb közönség megnyerése a rendszeres természetjárásra, túravezetésre, a tájékozódási versenyzésre, valamint a természetjárással járó egyéb tevékenységbe való bekapcsolódásra;

d) a környezet- és természetvédelmi szemlélet terjesztésére, az egészséges, egészségmegőrző életmódra;

e) a természetben történő egészségügyi rehabilitációs tevékenység;

f) különböző típusú túrák során a környezetvédelem és természetvédelem keretében a környezeti nevelés és oktatás végzése, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

g) A lakosság környezetvédelmi természetbarát tudatosságának növelése.

2. Az egyesület tevékenysége: A sportegyesület tevékenységét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény – ennek 1. § (2) bekezdése szerinti szabadidősport – és saját belső szabályzata alapján fejti ki. Ectv. 1. § (2) bekezdése szerinti szabadidősport.

Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) tevékenységet fejti ki:

 

Tevékenység

Feladat ellátása

Jogszabályhely

1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépése, az egészség fejlesztés, betegség megelőzés Az egészségről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (1) – (3) bekezdése
2. Az egyesület a programjaiba való bevonással, programszervezéssel segíti az idősek nappali ellátást nyújtó szervezetének feladatellátását (Idősek Klubja)  Szociális szolgáltatások  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja
3. 

 A szemléletformáló nevelést, ismeretterjesztést a természetben való magatartással kapcsolatos képességfejlesztése a saját- és felkérésre – a mások által szervezett rendezvényeken. Túravezetői és versenybírói képzésre felkészítés, valamint oktatás munkavégzése a más szervezetek által szervezett képzéseken.

Támogatja a természet, - környezet- és állatvédelem érdekeit szolgáló szakmai törekvéseket, terjeszti és segíti az ökológiai gondoskodást és tevékenyen részt vesz a természet és környezetvédelmi munkában

Környezet nevelés, képzés, művelődés. Helyi környezet- és természetvédelem  A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (1)-(2), 55. § (1) bekezdés és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.  § 11. pontja
4.  Mind szélesebb közönség megnyerése a természetvédelemi szemléletre, környezettudatos magatartásra. A programok során a figyelem felhívása az érintett természeti értékekre, környezetvédelmi problémákra, a természetbarát mozgalom lehetőségeire a természet és a környezet védelmében.  A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdése

5.

Természetjáró programok: nyílt túrák, természetismereti, és teljesítménytúrák rendezése, szervezése, városismereti verseny, a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés biztosítása A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása A sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § c) és d) pontja

 3. A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17.§ (1) bek. b) pont]

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.[Stv. 16.§ (1)bek.]

A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. [Stv. 2.§(1)bek.]

3. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.  [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]

IV.

Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tárgyévi tagdíj a tárgyév március 1 napjáig fizethető meg. Elmulasztása esetén az egyesület elnöke vagy gazdasági vezetője írásban felszólítja a mulasztó tagot a mulasztás következményére és a tagsági díj pótlólagos befizetésére, mely utóbbi határideje a felszólítást követő 3. hónap utolsó napja. E határidő elmulasztásával a tagi jogviszony törléssel automatikusan megszűnik, de a hátralék rendezésével, vagy újra belépéssel helyreállítható.

2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles teljesíteni.

V.

A tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) A tag kilépésével.

b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c) A tag kizárásával.

d) A tag törlésével. 

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

4. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a) az egyesület tevékenységében részt venni

b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d) az egyesület irataiba betekinteni

e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn

f) használhatja a sportfelszerelést, igényelheti az egyesület szakembereinek a segítségét

g)  a sportfelszerelést kedvezményes bérleti díj ellenében, a kölcsönzés feltételei szerint igénybe veheti

2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

4. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

Az egyesület tagja:

a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;

b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni, az egyesület vagyonának megóvása;

c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;

d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

8. Az egyesület szervei:

a) Közgyűlés

b) Elnökség

A Közgyűlés

9. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

10. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, valamint döntés a szövetségi tagság kérdésében;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása, az eseménynaptár elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

11. A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.  [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]

12. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

13. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: személyes átvétel, ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

14. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja,  úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

15. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

16. Közgyűlés kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, továbbá a tagok egyharmadának a cél és ok megjelölése mellett történő kívánságára, valamint a törvényben erre felhatalmazott szerv rendelkezésére. 

17. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

18. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

19. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). [Ectv. 37. § (3) a) pont]

20. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

21. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egysze-rű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszá-moló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határo-zata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló köz-gyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott ha-tározata szükséges.

22. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)kal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

Elnökség

23. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Dankó Friderika

Az egyesület titkára: Zabó Beáta Margit

Az egyesület gazdasági vezetője: Szabóné Kormosói Kornélia

24. Az elnökség az elnökből, a titkárból és a gazdasági vezetőből áll.

25. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

26. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki a közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

27. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló, ezért az egyesület nevében egyedül ír alá, vállal kötelezettséget. Kivétel az egyesületi bankszámláról való rendelkezés esete, mely esetben az aláírás érvényességéhez két jogosult személy (az elnök, titkár, gazdasági vezető közül két fő) együttes aláírása szükséges.

28. Az elnök akadályoztatása esetén elsődlegesen a titkár, másodlagosan a gazdasági vezető helyettesíti. 

29. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h) a tagság nyilvántartása;

i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l) a tag felvételéről való döntés;

m) nyilvánosság tájékoztatása az egyesület működéséről, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól, tervezett programjáról és szolgáltatásai igénybevételi módjáról;

n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

30. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: személyes átvétel, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. 

31. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

32. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)kal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

XI.

Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

1. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.  [Stv. 17.§ (6) bek.]

2. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]

XII.

Záró rendelkezések

1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései az irányadóak.

2. A Veszprém Megyei Bíróság az 1986. évben 90. sz. alatt nyilvántartásba vette az egyesületet. Az erről szóló jogerős bírósági határozat (szám, kelte) Pk. 70090/1989/2. 1989.07.13.

3. Ezt az alapszabályt a balatonalmádi Bauxitkutató Természetjáró Sportegyesület Közgyűlése 1986. május 21-én fogadott el és 1997. március 1-jén, 1998. április 1-jén, 2005. január 29-én, 2013. december 21-én és 2014. március 19-én, 2015. november 21-én, 2016. február 13-án, 2016. május 31-én módosította és fogadott el, az egyidejűleg hatályba is lépett.

                                                                                   

aláírás

Záradék:

A létesítő okirat – alapszabály – egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Balatonalmádi, 2016. május 31. napján

Product Tour
JSN Dome template designed by JoomlaShine.com